 |
| Lapocka sózva, borsozva |
Gondoltam ez majd mindenhol fent lesz a neten, recepttel, videóval - tévedtem. Egy képek és videó nélküli receptet találtam. (Ez nem a gyors, easy változat, hanem a hatórás, ugyanis ebben nem darált vagy kockázott hús van, mint ahogy azt a StreetKitchen is megénekli.)
Hanem csontos báránylapocka.
Életemben másodszor sütöttem bárányt. Az első szerintem nem is bárány volt, meg át is basztak vele: alig volt ehető része annyi mócsing, ín meg zsír volt rajta.
Azóta viszont lett HENTESEM. Igen, csupa nagybetűvel. Minden vörös húst náluk veszek csak a daráltat nem. Ez Vágó Ákos intézménye a Nagycsarnok alagsorában. (Régebben Hentes Józsi és Ákos boltja volt, de valamiért szétváltak útjaik. Ákos maradt a csarnokban én meg hű maradtam hozzá.)
Szóval Ákosnál vettem egy gyönyörű cirka 1,4 kilós báránylapockát.
Olívaolajjal alaposan bekentem, majd jól besóztam. Magas falú tepsi híján jénaiba raktam, sütőpapírra, hogy ne ragadjon le, alá kétdeci víz, majd befelé a 160 fokos sütőbe. (A csülöknél körbe kellet vágni, mert nem fért volna bele a tálba.) Jamie aszondja 4 óra kell a kétkilós báránynak, az enyémnek elég volt 3. És annyira működik, hogy egyszer öntöttem alá még fél deci vizet, illetve kétszer megforgattam, hogy ne ragadjon rá a papírra.
Úgy megsült kérem, hogy amikor a csontot kifordítottam belőle, a végén nem maradt rajta husi olyan omlós lett.
 |
| Porhanyósra sült bari |
(Ekkor serpenyőbe vágtam a kacsamellet, kisütöttem a zsírját, kapott egy kérget és a sütőben 20-25 perc alatt megsült. Ezalatt hosszába kettévágott répát pároltam a visszamaradt zsíron. Csak, hogy legyen egy kis előétel....)
 |
| Bárány előtti étel: kacsamell párolt répával |
Kicupákoltam a húst és félretettem egy tálba. Felaprítottam két nagy hagymát, három répát, két fehérrépát és két szál zellerzöldet. Ezeket kevés olívaolajon - tudom, szentségtörés, hogy nem a bárány zsírján, de Palkó öcsém miatt nem mertem, nehogy túl karakteres legyen a kaja íze - karakterizáltam, hozzáadtam a húst, egy evőkanál lisztet és kicsit megpirítottam. Jött kb. nyolc deci víz, két ág rozmaring és két babérlevél. (Az angol beleteszi a cupákokat, csontokat is.)
Háromnegyed óra alatt szépen elrotyogott a leve. (Aggódtam, hogy túl sok lesz a szotty, ezért egy icipici keményítőt kevertem bele.) Majd, ahogyan a hivatalos út mutatta: csináltam egy cheddaros krumplipürét rákanalaztam és elegyengettem a ragun. Megszórtam zsemlemorzsával és sajttal, azt még egy óra a sütőben.
(Nagyon paráztam, hogy pont az utolsó művelet nem jött össze, mert a sütőben úgy látszott, hogy a püré keveredik a raguval...) De nem keveredett. És frenetikusra sikerült. Evés közben könny gyűlt a szememben, azt hiszem drága nagyapám keze alól ettem utoljára ilyen kifogástalan bárányt. De igazán Palkó árazta be, aki kétszer szedett abból a bárányból, amire néhány órája még azt mondta: illata alapján nem biztos, hogy szeretni fogom.
 |
| Mint egy portugál puding-kosárka |
Hát ennyi.
Azért desszertnek még összedobtam egy lájtos almás morzsát, egy kis eperrel tuningolva.
Vasárnap meg indítjuk a horgászszezont. Lesz miről írni megint!
