Hódolat a Tiszának

Ha jól sejtem minden horgásznak van olyan vize, amit úgy hív „a víz”. Cirka harmincéves horgászpályafutásunk alatt több „vizünk” is volt, amiket ilyen-olyan okból már nem látogathatunk. Hanem megvan az új és nagy változáshoz kell bekövetkeznie ahhoz, hogy ne ez legyen életünk végéig. A Tisza.

Az idei első H.

Nagyjából 5-6 éve lehetett nyár elején, amikor Gővel először Csongrádra mentünk, a Rosták középső nemzettségének gyermekkori barátjához, Kertitomihoz, aki többször vendégül látott minket a stégjén. Rögtön az első alkalommal lesújtottunk a helyi erőkre, fogtunk kecsegét, márnát, süllőt, és amiért leginkább mentünk harcsát. Így elsőre beoltott minket a jó Tisza.

Igaz nem minden alkalommal fogtunk, sőt lehetséges, hogy az első alkalom volt halfajilag a legmenőbb, igen volt, hogy betliztünk is, de azért a Tisza mélyre folyt a szívünkben. Gergő fogott tízen fölüli harcsát, és talán ami a legjobban mutatja a folyó faunáját, német bucót is! De a felsoroltakon kívül szinte minden folyóvízi halat horogra csaltunk már, még pontyot is.

És a Tiszában az a jó, hogy mindig tud újat mutatni és mindig le tud ránk sújtani. Így volt ez másfél hete is, amikor jó sok nadállyal felszerelve vonultunk le a csongrádi kiserdőhöz.
Délelőtt a dzsindzsáson vágtunk keresztül, hogy a csak 0-s vagy az alatti víznél meghorgászható helyen pektassunk. Itt jött pár miniharcsa, egy csuka és egy balin. (A fővárosban mindenféle szakmai ártalomtól senyvedő (szattanó) Galambérnak úgy küldte a halakról készült fotókat Gergő, hogy az email tárgyaként csak a halak kezdőbetűit írta. Így jöttek sorban: H, CS, B, J…)

Gő, a mester

Utóbbi zsákmánynak sztorija is van. A bedőlt fa mellé dobtam úszóval, de a sodrás valahogy mindig kivitte onnan. Gergő mondja: szerintem dobd vissza a fa mellé, de előtte húzd mélyebbre az eresztéket. Megcsináltam és a fa közelébe dobtam. Kisvártatva jött is a kapás, de olyan gyorsan, hogy miközben azt néztem miféle zümmögővel harcol Gő, már el is vitte valami az úszómat, de gyorsan vissza is engedte, úgyhogy esélyem se volt bevágni. Gőnek erre is volt megoldása: ha nincs nyelető féked, hajtsd ki a felkapókart! Ezt is megtettem és régi rablóhalazó lévén pontosan visszadobtam oda, ahol az előbb kapott a ragadozó. Épp csak letettem a botot és felhajtottam a kart, amikor már merült, szaladt is az úszó. Hagytam had nyelje, majd bevágtam és már cibáltam is a szép balint, nehogy bemeneküljön a fába. Érdekes, hogy a szép kövér, másfél kilós balin épp méretes, 42-3 centis volt.

A CS.

A B.

Tiszavirágzás és következményei

Ezután nem sokkal megállt a kapás, méghozzá annyira, hogy kishalat sem tudtunk fogni. Jött a szél, a hideg és az eső. A halak eltűntek, mi is jónak láttuk, ha pihenünk egyet, s ha délután az időjárás engedi vissza, de nem a fa mellé, hanem a mellette lévő kövezésre.   

Virágzik a Tisza

Jó órás szundítás után ismét a vízen voltunk. És miközben fél tucat mini harcsát és sügereket fogtunk, lassan elkezdődött a tiszavirágzás éppen aktuális felvonása. A fa mellett is láttunk kérészbőröket, illetve a rádióban hallottuk, hogy Szegednél virágzik a Tisza, de azt hittük, hogy Csongrádnál már elmúlt. De nem maradtunk le semmiről. Egy két bemutató repülés után ellepték a víz felszínét a kérészek és hihetetlen halmozgást eredményeztek. Jászkó és balinrajok kezdtek lakmározni a rovarokból: eleven halradart csináltak a kérészek, minden halmozgást láttunk. Gő nem is restelkedett, egyből felszerelt egy pici körforgót és dobta a halrajba. Ennek is lett eredménye, mivel kb. tizedik dobásra egy szép kövér jászt fogott.

Nagyjából egy órát tartott a jelenség, aminek a végén a halak eltűntek a vízfelszín közeléből. Egyikőnk sem látott még ilyet, úgyhogy elvesztettük tiszavirágzás-szüzességünket. Közben minden vastagbőrű férgünket elharcsáztuk, nem maradt sem iszapgiliszta, sem nadály, és mert kishalunk sem volt, lassan beszüntettük a horgászatot.        

A J.

Hihetetlen, új arcát láttuk a Tiszának és ismét meggyőződtünk e varázslatos víz elképesztő faunájáról és tartalékairól.

Fogadd hódolatunk, szőke Tisza, nemsokára visszatérünk!

ui.: Gő telefonjával készültek a képek. Pocsék az objektív, ezek sokkal szebb halak voltak!