A csapat ugyebár az Európa Ligában (is) vitézkedik, október elsején kapott ki utoljára, gyűjtögeti a pontokat én meg a festéket a bőröm alá, hisz megfogadtam, ha az Athletic nyer valamit, megyek varratni. Sziklai Pali bőröm alá ütötte a klub százéves szülinapjára készült logóját. Íme.
 |
| Aupa! |
Ja, és november végén Ricsivel ismét zarándokútra kelünk a csapatért: Augsburgban lesz majd EL meccs és oda bizony kimegyünk!
Kétszer is voltunk horgászni a közelmúltban. Az első etapról azért nincs kép - csak a végeredményről - mert annyira esett az eső egész végig, hogy nem lehetett elővenni se telefont, se fényképezőt. Pedig elég jót mentem, két szép csét akasztottam, amit aztán Dénes barátom társaságában fogyasztottam el. Dénessel, aki rákövetkező héten Várpalotán egy 6-os krokodilt varázsolt ki valamelyik tóból!
 |
| Csuka zöldfűszer ágyon |
A második kiruccanás részemre teljes betli, egy kurva kapásom sem volt. Szemben Galambérral, aki a Tisza partra való kisülésünket követő órán belül egy szép nagy sügeret, majd egy kövér csukát is fogott. Gergő is berámolt egy sügit, sőt mindketten nekem adták a vörös-úszós vízi farkasokat. A sügér nekem persze nem könyöradomány, hanem a legízletesebb falat. A legfinomabb hal. Szerintem.
Még nagy menetben vagyok a baszk nyelvet illetően. Heti egyszer másfél óra csak, de minden percét élvezem és már egyszerű mondatok összerakása is nagy élmény ezen a magyarnál nehezebb nyelven. Nagyon szeretnék heti három baszk órát.
Na és a visszahúzás. Először is, apám beteg, van egy daganat a gégéjén. Azt hiszem ezt nem nagyon kell agyonbeszélni. Egyelőre a vizsgálatoknál tart, majd következik a kezelés. Még nem tudom, mi, mikor, merre, csak azt, hogy Palkóval mindent megteszünk, az limlomos szobát el is kezdtük kiüríteni, mondván apánk a kezelés alatt biztosan nem fog Kispestre hazajárkálni a Kékgolyóból! (Persze az egész család egyből fejest ugrott a témába, Zsolt unokatesóm búzacsírát, Bence nagybátyám könyvet küldött, én meg beleástam magam a lúgosító étrendbe.)
Aztán a másik, hogy Peti kollégánk elment a Könyvszigetről, és az ő hiányát mindannyian megérezzük. Van ugyan utód, de hát, ő (még) nem az igazi. Sok könyvet adunk el és Peti mindamellett, hogy jó sokat hozzárakott a bolt arculatához, sok terhet levett a vállunkról, amit az új kislány még nem tud, vagy nem akar.
Szóval így fordultunk rá az év hajrájára, nehéz hetek jönnek, karácsonyi forgalommal, kezeléssel, meg még ki tudja mi jön. De hamarosan jön a mennyei gombaleves poszt, amit egyértelműen Szabó Jancsinak a Fűzér-környéki erdők vargánya-királyának köszönhetek...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése