2013. január 29., kedd

Tajtékos film

Az álom tudománya és az Egy makulátlan elme örök ragyogása filmek alapján ha valaki, akkor Gondry megrendezheti a Tajtékos napok című Boris Vian alkotást. Meg is rendezte.


Alapkoncepció: a felhőtlen boldogság magában hordozza a tragédiát 

Hogy a viharba lehet Viant rendezni, pláne a Tajtékos napokat? Valószínűtlenül nehezen. Majdnem hogy sehogy. Egy-két Viant azért el tudok képzelni filmvásznon, dehogy pont a legnagyobbat, a legfelkavaróbbat... 
Amikor először láttam Az álom tudományát, egyből az jutott eszembe, hogy ez a Gondry van annyira valóságtól elrugaszkodott, hogy ő tudna Viant filmesíteni. Második gondolatom az volt, oké, az italmérő zongorát még viszonylag egyszerű megcsinálni, de hogy néz ki a fogkrémen élő angolna, aki a mosdólefolyóból jön elő? Meg hogyan nő ki a pocsolyába tett cipő talpbőre filmen? Na majd Gondry.
Pláne úgy merész Vianhoz nyúlni, hogy tudjuk, az írót a Köpök a sírotokra című könyvéből készült film premier előtti vetítésén kapott szívrohamot. 
Ha Vian élne, szerintem ő is Gondryra bízná művei filmre vitelét.
Már a trailer is sokatmondó:


                    


Nekem általában csalódást okoznak azok a filmek, amik kedvenc könyveimből készülnek. Biztos velem van a probléma, talán túl élénk a fantáziám. Ezzel a feldolgozással is vannak fenntartásaim - például nálam Chloe egyáltalán nem Audrey Tautou - de hiper-szuper kíváncsi vagyok, milyen lett Vian és Gondry közös gyereke, abból a könyvből, amelyikről eszembe jut minden nagy szerelmem, mert minden nagy szerelmemmel olvastuk, együtt vagy külön-külön. (Így lett maga a könyv is nagy szerelmem).
Hogy szürreális lesz, az biztos. (Külföldön április végén a mozikban.)
Én mindenesetre az És mindez a nők miatt!-tal kezdtem volna... 

Vian és Gondry, a szürrealitás mesterei
   


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése